Az alkotmány minden gond okozója
A román alkotmány súlyos ellentmondásai állnak annak hátterében, hogy Bukarestben nem sikerül dűlőre jutni a kormányválság megoldásában - olvasható az Új Magyar Szó (ÚMSZ) csütörtöki számában.
Bíró Béla politikai szakíró a bukaresti napilapban arra utalt, hogy a parlamentben többséget alkotó pártok (a liberális és a szociáldemokrata párt, valamint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség) határozatban álltak ki a nagyszebeni szász polgármester, Klaus Johannis mellett, miközben Traian Basescu államfő - e többség akaratát figyelmen kívül hagyva - ragaszkodik saját jelöltjéhez, Lucian Croitoruhoz, akit kormányalakítással bízott meg.
Amikor Basescu meghallgatta az ellenzék képviselőinek javaslatát, de gyakorlatilag indoklás nélkül elutasította azt, lábbal tiporta a demokrácia alapszabályait. Kizárólag azért állt elő ellenjelölttel, hogy ne az ellenzéknek legyen igaza, s ezzel megsérti az elnök pártsemlegességének az elvét - írta.
A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a román társadalomban tovább élnek a népét szerető bölcs atyuska bizánci hagyományai, illetve a jobb- és baloldali diktatúrák rendpárti reflexei is, így az elnök a legolcsóbb populizmus eszközeivel indíthat harcot a parlamenti demokrácia intézményei ellen - írta Bíró Béla. Szerinte az ország ezért kiválóan alkalmasnak látszik arra, hogy az Európai Unió tagállamaként is egyfajta legális diktatúrára rendezkedhessen be. A jelenlegi törvények még arra is lehetőséget teremtenek - tette hozzá -, hogy a hatalom birtokosai a titkosszolgálatokat - megfelelő parlamenti többség birtokában - saját hatalmuk megszilárdítására használhassák fel.
Az ellentmondásos Alkotmány okoz gondot a kormányválság megoldásában
Basescu gyakorlatilag indoklás nélkül állt elő saját javaslatával, s miután az nem nyerte el az ellenzék tetszését, az elnök azzal fenyegetett, hogy a végén akár fel is oszlathatja a parlamentet - emlékeztet a szakíró.
A dolog hátterében a román alkotmány súlyos ellentmondásai állnak - állapítja meg a cikkíró. Az alaptörvénynek az a kitétele, hogy az elnöknek a jelölés előtt egyeztetnie kell a pártok képviselőivel, azt a benyomást kelthetné, hogy az alaptörvény az elnököt konszenzusos megoldásra kötelezi. Az a kitétel azonban, amely szerint hivatalosan csak az elnök javasolhat, és jelöltjének másodszori visszautasítása esetén (mintegy büntetés gyanánt) feloszlathatja a parlamentet, kritikus helyzetekben a parlamenti akarat egyoldalú felfüggesztésére teremt lehetőséget - állapította meg Bíró Béla.
A kolozsvári Szabadság szerint az államfő, akinek az alkotmány tiszteletben tartása lenne a legfőbb feladata, az alaptörvény durva, önkényes értelmezésére vetemedett. Az újság szerint az alkotmány előbb-utóbb kétségtelenül módosításra szorul, és tisztázni kell számos, többféleképpen értelmezhető megfogalmazását.
Ugyanakkor az ellenzéki pártok sokkal hatékonyabbak lehetnének, ha felhagynának a diktatúra szó állandó ismételgetésével, hiszen - vélekedett a szerző - az teljesen eltorzítja a vitát, és hatástalanná teszi érveiket. Nicolae Ceausescu diktatúrája és a mai helyzet között ugyanis lehetetlen analógiát találni, Basescu a hatalomkoncentráció híve, amely könnyen visszaélésekre adhat alkalmat, és veszélybe sodorja a demokrácia alapintézményét, a parlamentet - fejeződik be a cikk.
